Egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések, antimikrobiális rezisztencia és a kézhigiénés gyakorlat összefüggései intenzív osztályos környezetben
Csörnyei-Kelemen Ágnes
Health Sciences
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE-ETK 138-as terem
2026-10-29 11:30:00
Interdisciplinary applied health sciences
Dr. Vingender István
Dr. Balogh Zoltán
Dr. Szabó Dóra
Burgettiné Dr. Böszörményi Erzsébet
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
Dr. Pándics Tamás
Karamánné Dr. Pakai Annamária
Az intenzív osztályokon kialakuló egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (EEÖF), az antimikrobiális rezisztencia és a kézhigiénés gyakorlat szorosan összefüggő betegbiztonsági problémát jelentenek. A doktori értekezés célja e tényezők komplex vizsgálata volt, különös tekintettel az intenzív osztályos fertőzések epidemiológiájára, a multirezisztens kórokozók előfordulására és kockázati tényezőire, valamint a kézhigiénés megfelelés, az oktatás, a munkaterhelés és a kesztyűhasználat szerepére.
A prospektív megfigyeléses vizsgálat 2023. május 1. és 2024. április 30. között zajlott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház intenzív osztályának három – sebészeti, belgyógyászati I. és belgyógyászati II. – részlegén. A vizsgálatba összesen 1002 beteg került bevonásra. A klinikai, mikrobiológiai és eszközhasználati adatok elemzése mellett a kézhigiénés megfelelés közvetlen megfigyeléssel, a WHO „Five Moments for Hand Hygiene” módszertana alapján történt. A kutatás együttesen vizsgálta a fertőzések előfordulását és típusait, a rezisztenciamintázatokat, a klinikai kockázati tényezőket, valamint a kézhigiénés gyakorlat humán és szervezeti meghatározóit.
A vizsgált betegpopuláció 16,9%-ánál fordult elő legalább egy egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés; a fertőzések közel 60%-a légúti eredetű volt, és döntő részük invazív eszközhasználathoz kapcsolódott. Az izolált baktériumok több mint kétharmada Gram-negatív kórokozó volt, az MDRO-pozitív izolátumok aránya pedig 30,9%-ot tett ki. A multivariáns elemzés alapján a hemodialízis, a multiorgán diszfunkció és az obezitás önállóan növelte az EEÖF kockázatát. A Clostridioides difficile-fertőzés és az MDRO-pozitivitás együttes előfordulása kedvezőtlenebb klinikai kimenetellel, hosszabb kórházi tartózkodással és nagyobb mortalitással társult.
A kézhigiénés megfelelés jelentős részleg- és időszakfüggő különbségeket mutatott. Az összesített elemzésben szignifikáns negatív kapcsolat igazolódott a kézhigiénés megfelelés és az EEÖF-ek előfordulása között. Az oktatás rövid távon javította a megfelelést, ugyanakkor a hatás tartós fenntartásához rendszeres megfigyelésre, visszacsatolásra és intézményi támogatásra volt szükség. A fokozott munkaterhelés a kézhigiénés gyakorlat romlásával járt együtt, az ápolók megfelelése pedig magasabbnak bizonyult az orvosokénál és más szakdolgozókénál. Kiemelt eredmény, hogy az indokolatlan kesztyűhasználat szorosan összefüggött a kézhigiénés mulasztásokkal, ami a kesztyűhasználati gyakorlat célzott fejlesztésének szükségességét jelzi.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az intenzív osztályos infekciókontroll hatékonysága nem egyetlen beavatkozástól függ, hanem a surveillance, a kézhigiéné, az eszközhasználat, az antibiotikum-stewardship, az oktatás, a visszacsatolás, a munkaszervezés és a vezetői támogatás összehangolt működését igényli. Az értekezés eredményei hozzájárulnak a hazai infekciókontroll tudományos alapjainak erősítéséhez, és gyakorlati támpontot adnak az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséhez, az antimikrobiális rezisztencia visszaszorításához és az intenzív osztályos betegbiztonság fejlesztéséhez.
