Az egészségműveltség szerepe az OKOSTÁNYÉR® táplálkozási ajánlás értelmezésében és alkalmazásában – A dietetikai intervenció hatékonyságát befolyásoló tényezők mix methods vizsgálata
Szűcs Zsuzsanna
Health Sciences
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE ETK 30-as terem
2026-11-02 12:00:00
Interdisciplinary applied health sciences
Dr. Vingender István
Dr. Feith Helga
Dr. Horváth Zoltánné
Dr. Soós Mihály
Dr. Szabó László
Csajbókné Dr. Csobod Éva
Dr. Bánáti Diána
A krónikus, nem fertőző betegségek Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak, kialakulásukban pedig meghatározó szerepet játszik a táplálkozás. Bár rendelkezésre állnak tudományos bizonyítékokon alapuló táplálkozási ajánlások, azok hatékony alkalmazását jelentősen befolyásolja az egyének egészségműveltsége. A korszerű dietetikai ellátás egyre nagyobb hangsúlyt helyez a betegközpontú szemléletre és a személyre szabott tanácsadásra, amelyek alapfeltétele a páciensek önmenedzselési kompetenciáinak fejlesztése. A disszertáció célja annak vizsgálata volt, hogy milyen összefüggések figyelhetők meg az egészségműveltség, valamint az OKOSTÁNYÉR® táplálkozási ajánlás értelmezése és alkalmazhatósága között.
A kutatás két egymásra épülő szakaszból állt. Az első országos reprezentatív kérdőíves vizsgálat a hazai felnőtt lakosság egészségműveltségét mérte fel. Ezt követően fókuszcsoportos interjúk során vizsgáltuk az ajánlás érthetőségét, gyakorlati alkalmazhatóságát, valamint az egészséges táplálkozással kapcsolatos attitűdöket és információszerzési szokásokat a különböző egészségértésű klaszterekben.
Az eredmények szerint a válaszadók több mint háromnegyede korlátozott egészségműveltséggel rendelkezett. Az egészségműveltség szintjét elsősorban az iskolai végzettség, az életkor és az anyagi helyzet befolyásolta. Az alacsonyabb egészségműveltségű csoportok számára nagyobb nehézséget jelentett az egészségügyi információk hitelességének megítélése és a prevenciós döntések meghozatala. A vizsgálatban a magasabb egészségműveltség a hiteles információforrások tudatosabb keresésével, az egészséggel kapcsolatos tartalmak kritikusabb értékelésével és proaktívabb, inkább preventív szemléletű egészségmagatartással párosult.
Eredményeink megerősítik, hogy a dietetikai intervenciók sikeressége nem kizárólag a szakmai ajánlások minőségén múlik, hanem azon is, mennyire illeszkednek a páciensek egészségértéséhez, szükségleteihez és élethelyzetéhez. A dietetikusok szerepe túlmutat az ismeretátadáson: fontos feladatuk a tévhitek korrekciója, az önmenedzselési készségek fejlesztése, a kritikus információértékelés támogatása és a hiteles információforrások közvetítése. Az egészségműveltséget figyelembe vevő, betegközpontú dietetikai ellátás hozzájárulhat a krónikus betegségek megelőzéséhez, az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a lakosság életminőségének javításához.
