SE címer

Kurzusadatbázis

Semmelweis Egyetem

Védés megtekintése

Védés megtekintése

 
Optimising Endovascular Stroke Care: From System-Level Transfer Strategies to Stent-Assisted Recanalization in Basilar Artery Occlusion
magyar
Orosz Péter
Szentágothai János Idegtudományi Tagozat
Dr. Dr. Bereczki Dániel
SE Semmelweis Szalon
2026-12-14 12:00:00
Klinikai neurológiai kutatások
Dr. Dr. Kovács Tibor
Dr. Nardai Sándor
Dr. Tamás Gertrúd
Dr. Szapáry László
Dr. Kovács Tibor
Dr. Sipos Ildikó
Dr. Kerényi Levente
Kutatási programunk átfogó célkitűzése az volt, hogy a stroke-ellátás rendszerszintű szervezésével, valamint az egyes beavatkozások mikroszintű munkafolyamataival kapcsolatos legfontosabb szakmai kérdéseket és vitás pontokat vizsgálja, a teljes stroke-ellátási folyamat klinikai eredményességének javítása érdekében. Komprehenzív stroke centrumunk (CSC) a kelet-közép-európai régió egyik vezető szakmai központja, amelyet a régióban ellátott betegek kiemelkedően magas száma, valamint a stroke-betegek kezelésében szerzett széles körű tapasztalata alapoz meg. Ezen integrált szemlélet kialakítása érdekében két vizsgálatunk eredményeit együttesen értékeltük. Egyetlen CSC által ellátott, sűrűn lakott nagyvárosi régióban vizsgáltuk a közvetlen centrumba szállítás hatását. Eredményeink szerint az ún. ‘mothership’ stratégia szerint, a centrum 60 perces városi ellátási körzetéből közvetlenül beszállított betegek körében szignifikánsan kedvezőbb funkcionális kimenetelt és magasabb arányú túlélést észleltünk, különösen az intravénás trombolízisben (IVT) és endovaszkuláris kezelésben (EVT) egyaránt részesülő betegek esetében. A közvetlen CSC-ba szállítás az életkorra, a kiindulási stroke-súlyosságra és a társbetegségekre történő korrekciót követően is a 90 napos klinikai kimenetel független pozitív prediktorának bizonyult. A basilaris artéria elzáródásában (BAO) szenvedő betegek kohorszában az intracranialis atheroscleroticus betegséghez (ICAD) társuló BAO esetén az összesített halálozás kockázata magasabb volt, mint az alapbetegségként stenosis nélküli esetekben. Az ICAD-dal társuló BAO-ban szenvedő betegek körében a tünetkezdet és a reperfúzió között eltelt idő szignifikánsan hosszabb, míg a sikeres reperfúzió aránya szignifikánsan alacsonyabb volt. A vérzéses szövődmények gyakoriságában ugyanakkor nem mutatkozott szignifikáns különbség a két csoport között. Az ICAD-eredetű BAO-ban szenvedő betegek esetében az alkalmazott kezelési stratégia szintén összefüggést mutatott a klinikai kimenetellel. Az artéria basilarisba (BA) történő stentimplantációval kezelt betegek körében szignifikánsan alacsonyabb volt a reziduális basilaris stenosis aránya, mint a stentimplantáció nélkül kezelt betegeknél. Emellett a stenttel kezelt csoportban alacsonyabb elbocsátáskori NIHSS-pontszámot és kedvezőbb 90 napos funkcionális kimenetelt észleltünk. A stentimplantáción átesett alcsoportban továbbá a teljes halálozási arány is szignifikánsan alacsonyabb volt. Bár kiterjedt adatbázisunk retrospektív, nem randomizált vizsgálatokból származik, eredményeink és elemzéseink érdemben gazdagítják a nagyér-elzáródással járó akut ischaemiás stroke (LVO-AIS) ellátásával foglalkozó nemzetközi szakirodalmat, hiszen sem az optimális prehospitális betegszállítási stratégia, sem az ICAD-eredetű BAO ideális kezelési módja nem tekinthető jelenleg egyértelműen meghatározottnak. Eredményeink összességében fontos, egymást kiegészítő bizonyítékokkal járulnak hozzá az LVO-stroke funkcionális kimenetelét alapvetően meghatározó két tényező jobb megértéséhez: egyrészt a feltételezett nagyér-elzáródásban szenvedő betegek megfelelő betegút-szervezésével a tünetkezdet és a reperfúzió között eltelt idő prehospitális szakaszban történő csökkentéséhez, másrészt az atheroscleroticus eredetű BA elzáródása esetén a tartós reperfúzió eléréséhez.
Tulajdonos
Doktori Hivatal

phd@semmelweis.hu

Rendszertámogatás
Informatikai főigazgatóság

rendszertamogatas@semmelweis.hu

1085 Budapest, Üllői út 26.

+36 1 459-1500