Egészségügyi adatok a kibertérben – zsarolóvírusok és felhasználói biztonságtudatosság
Palicz Tamás Gyula
Mentális Egészségtudományok
Dr. Bagdy György
SE EKK Egészségügyi Menedzserképző Központ (1125 Budapest, Kútvölgyi út 2.)
2025-06-05 16:30:00
Az egyének és közösségek erőforrásainak szociológiai és mentálhigiénés megközelítése
Dr. Pethesné Dávid Beáta
Dr. Joó Tamás
Dr. Bödör Csaba
Dr. Krasznay Csaba
Dr. Kovács József
Dr. Kapitány-Föveny Máté
Dr. Sabjanics István
az egészségügy digitális átalakulásához kötődően vizsgáltam meg az adat- és információbiztonság aspektusait.
Elsődlegesen egy olyan modellt alkottam, amely segítheti a digitális fejlesztéseket kiegyensúlyozottá tenni: a digitális egészségügyi ökoszisztéma modelljének bevezetése, és az elemeinek meghatározása abban segít, hogy az egyes elemek egyensúlyának megteremtése révén egy működőképes, fenntartható és forrásallokációs szempontból hatékony digitális rendszer jöjjön létre. A modellben az egészségügyi adat kap kiemelt szerepet: ennek van és lesz az elkövetkező időszakban a legnagyobb szerep és értéke.
A kutatásomban azt is bemutattam, hogy az egészségügyi adatok mellett más adatok is bevonhatók az egészségügyi döntéshozatalba, különösen veszélyhelyzet esetén. A biztonságos innovatív adathasználat megteremtésével bemutattam, hogy mobilszolgálatók által biztosított cellatorony adatokkal olyan mutatók alakíthatók ki, amelyek képesek döntés előkészítésére, vagy egy-egy beavatkozás monitorozására,
Az egészségügyi adatok bizalmasságát, rendelkezésre állását és sértetlenséget napjainkban leginkább a zsarolóvírus támadások veszélyeztetik. Hazai esetek feldolgozásával sikerült bemutatnom, hogy a sikeres felkészülésnek és védekezésnek az egyik fontos része a megfelelő adatgyűjtés és adatfeldolgozás. Ehhez a jelenlegi formákon változtatni szükséges, szélesebb körűnek kell lennie az adatfelvételnek, és az adatok kutathatósága mellett kiemelt fontosságú a tudományos és egészségügyi szakmai disszemináció.
A fenti információbiztonsági események kapcsán az egyik legfontosabb szempont, hogy ezeket az eseményeket lehetőség szerint megelőzzük, amelyhez célcsoport specifikus biztonságtudatosítás szükséges. A magas kockázatú célcsoport sajátosságainak meghatározáshoz országos lakossági felmérést végeztünk és a beérkezett több, mint 1500 választ feldolgoztuk. Munkánk során kimutattuk, hogy a szociodemográfiai tényezők közül a nem és az iskolai végzettség befolyásolja leginkább a biztonságtudatos magatartást. Emellett a kutatás azt is kimutatta, hogy a biztonságtudatosság jellegzetes magatartásmintázattal jár, és ebben meghatározó volt, hogy a válaszadó milyen olvasottsággal rendelkezik az információbiztonság területén.
A bemutatott kutatásokkal az egészségügyi kiberbiztonság területén új kutatási eredményeket és tudást hoztam létre.
