Társállattartók és társállataik vizsgálata a követett táplálkozási és alkalmazott etetési típusok aspektusából
Vékony Blanka
Doctoral School of Health Science
Dr. Nagy Zoltán Zsolt
SE-ETK 138-as terem
2024-12-18 09:00:00
Interdisciplinary applied health sciences
Dr. Vingender István
Dr. Mák Erzsébet
Dr. Kormos-Tasi Judit
Aranyossyné Dr. Szegedi Andrea
Dr. Forrai Judit
Dr. Tóth Babett
Soósné Dr. Kiss Zsuzsanna
Ismert, hogy a társállattartók és társállataik közötti különleges kapcsolat mindkét félre, életük, életmódjuk számtalan pontjára hatással van. Azonban e tudományterület dietetikai szempontú vizsgálata még közel sem teljeskörű. A humán vonatkozásban ismert divatos diéták és kisállatok körében megjelenő hagyományostól eltérő etetési praktikák között több esetben is párhuzam állapítható meg. Ezen étrendek és etetési minták alkalmazását egyre gyakrabban preferálják, prevalenciájuk mégsem ismert hazánkban, mint ahogy a választásuk mögött meghúzódó tényezők sem.
Kutatásunk egyetemes célja volt, hogy felmérjük a hazai kutya- és macskatartó populációt demográfiai, antropometriai szempontból. A társállatok körében általános jellemzők feltárását és azok megoszlását is célul tűztük ki. Vizsgálatunkkal a követett étrendek és alkalmazott etetési minták megjelenését és gyakoriságát is szerettük volna feltérképezni. Célunk azonosítani azokat a tényezőket, amelyek befolyásolják az alternatív étrendkövetés és szokványostól eltérő etetési minták alkalmazásának esélyét.
Felmérésünket 2020-as évben valósítottuk meg, amelybe 1007 kisállattartót tudtunk bevonni. A vizsgált társállattartók egy-egy kisállatát is magában foglalta tanulmányunk. A mintát 789 kutyatartó és kutyájuk, illetve 218 macskatartó és macskájuk képezte. A társállattartók közül 147 fő (18,6%) követett divatos diétát. Legnépszerűbb diétakategóriának mind a kutya- mind a macskatartók körében (n=85; 57,8%) a testsúlycsökkentésre irányuló étrendek jelentették. A felmért társállatok közül 176 egyed (17,5%) részesült alternatív etetési típusban. Leggyakrabban választott etetési praktika mindkét faj esetében a nyers kategória (n=85; 48,3%) volt. A kutya- és macskatartók divatos diéta választását befolyásoló tényezők tekintetében eltérő faktorokat sikerült azonosítani. Míg a társállatok esetében az alternatív etetési típusok megválasztásának esélyét mindkét faj esetében egyazon tényező (település típusa) befolyásolta.
Kutatásunk kiemelkedő eredményének tekinthető, hogy az alternatív táplálási típust alkalmazó kutyatartók 2,5-ször nagyobb eséllyel fognak saját maguk számára is alternatív, divatos diétát választani. Ezzel szemben, macskatartók esetében előbbi feltételezés valószínűsíthetően 1,5-ször nagyobb eséllyel fordulhat elő.