Állatasszisztált terápiák lehetséges szerepe a klinikai javulásban és az életminőség javításában
Mittly Veronika
Mentális Egészségtudományok
Dr. Bódizs Róbert
SE Neurológiai és Pszichiátriai Klinika közös tanterme
2025-10-06 14:00:00
Magatartástudományok
Dr. Kovács József
Dr. Purebl György
Dr. Cserháti Péter
Dr. Bender Tamás
Dr. Bereczki Dániel
Dr. Fontanini Daniele Mariastefano
Dr. Simoncsics Eszter
Bevezetés: Bármilyen betegség, megváltozott egészségi állapot jelentős terhet ró az egyénre. Szakirodalmi adatok is alátámasztják, hogy a terápiás állattal végzett intervenció fokozza az érintett személyek motivációját, mentális és fizikai jóllétét. A kutatás legfőbb célja először az állatasszisztált intervenció idegrendszeri eredetű megbetegedések lefolyására gyakorolt hatásáról szóló cikkek eredményeinek összegzése illetve a minőségi mutatóinak a meghatározása volt, majd ezt követően kutyaterápiával kiegészített rehabilitációs program hatásainak értékelése neurológiai illetve muszkuloszkeletális betegségben szenvedők körében.
Módszer: Szisztematikus áttekintő tanulmányunkban strokeon átesett, sclerosis multiplexben vagy Parkinson kórban szenvedő betegek körében alkalmazott állatasszisztált intervenció hatásait kutató cikkeket vizsgáltunk. A cikkek minőségi vizsgálatát Newcastle-Ottawa minőségértékelési skála segítségével végeztük. Ezt követően randomizált, kontrollált kutatást végeztünk egy budapesti rehabilitációs központban. Vizsgálatunkban 3 héten át a kontroll- és a kísérleti csoport azonos terápiában részesült, de az intervenciós csoport rehabilitációs kezelését kutyaterápiával egészítettük ki. A betegek mentális egészségmutatóit, betegségteher indexét, fájdalmát, standardizált, validált kérdőívekkel értékeltük a program elején és végén.
Eredmények: Szisztematikus áttekintő tanulmányunkba 13 publikációt válogattunk be, amelyek közül 8 publikáció jó minősítést kapott, 5 pedig gyengének minősült. A vizsgált cikkek eredményei alapján az állatasszisztált intervenciók szignifikánsan javították a résztvevők mind fizikai, mind pedig mentális állapotát. A kutatásunkban mindkét csoportban 58 résztvevőt vizsgáltunk. Mindkét csoportban a résztvevők életminősége szignifikánsan javult, fájdalmaik, depressziós tüneteik és szorongásuk szintje jelentősen csökkent, a betegség miatt szignifikánsan kevésbé érezték magukat terheltnek a mindennapokban. A kutyaterápiás csoport résztvevői minden mutatóban szignifikánsan jobb eredményeket értek el, mint a kontroll csoport résztvevői.
Következtetések: A terápiás állatok bevonása a rehabilitációba elősegítik a betegek fejlődését, így ezek szélesebb körben való alkalmazása megfontolandó. Szükséges az állatasszisztált intervenciók szakmai kereteinek lefektetése, egységesítése és a témában kutatásmódszertanilag gondosan megtervezett kutatások elvégzése, így szerezve létjogosultságot a terápiás állatokkal való foglalkozásoknak.
