Gyulladásos markerek eloszlásának vizsgálata és az immunfenotípus meghatározása rosszindulatú tüdődaganatokban
Török Klára
Rácz Károly Konzervatív Orvostudományi Tagozat
Dr. Fekete Andrea
Országos Onkológiai Intézet, Előadóterem 3. épület fsz.
2025-10-21 13:00:00
Légzőszervi megbetegedések
Dr. Losonczy György
Dr. Megyesfalvi Zsolt
Dr. Piros László
Dr. Buzás András
Dr. Zima Endre
Dr. Huszty Gergely Dénes
Dr. Dede Kristóf
Dr. Sótonyi Péter
Munkánk a tüdő adenokarcinóma (LADC) és a tüdő neuroendokrin neopláziák (LNEN) komplexitását hangsúlyozza. Rámutat a hisztológiai sokféleség, a genetikai variabilitás, a gyulladás és az immunmikrokörnyezet dinamikájának fontosságára. A vizsgálat első része az LADC heterogenitására fókuszált, megvizsgálva a KRAS mutációs státuszt, annak kapcsolatát a hisztopatológiai növekedési mintázatokkal, valamint az NLRP3 inflamaszóma aktiváció szerepét az immunválaszban.
Tanulmányunkban 19 esetben mutatkozott jelentős intratumorális heterogenitás a KRAS mutációkban, ami a tumoron belüli genetikai variabilitást jelzi. A növekedési mintázat szerint megállapítható, hogy KRAS G12C mutációk jelen voltak a lepidicus LADC-ban, míg a KRAS vad típusú génmutációk hiányoztak a mikropapilláris LADC-ban. Mindazonáltal nem találtunk szignifikáns összefüggést a KRAS mutációk, a hisztológiai növekedési mintázatok és a mucintermelés között. A hisztológiai és genetikai vizsgálatokon túl megvizsgáltuk a gyulladásos faktor NLRP3 expresszióját és annak kapcsolatát az immunsejt-infiltrációval és a tumorimmun- mikrokörnyezettel. Eredményeink alapján elmondható, hogy a magas NLRP3 expresszió gyulladásos mikrokörnyezettel és fokozott immunsejt-infiltrációval társul, ugyanakkor az NLRP3 expresszió és a KRAS mutációs státusz között nem tudtunk szignifikáns kapcsolatot kimutatni.
Kutatásunk második részében négy immunterápiás marker (VISTA, OX40L, GITR, TIM3) expresszióját elemeztük LNEN-ekben annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjünk a daganat immunmikrokörnyezetébe és a potenciális terápiás célpontokba. Eredményeink eltérő immun-checkpoint expressziós mintázatokat tártak fel az LNEN altípusok között: az atípusos carcinoidok (AC) esetén magas TIM3 expressziót találtunk a tumorsejtekben, míg a GITR expressziója az AC-kben és a kissejtes tüdődaganatoknál (SCLC) is emelkedett volt. Az OX40L esetében a legmagasabb értékeket az SCLC-kben figyeltük meg. Az AC-kben, mint közepes malignitású daganatokban, az OX40L, VISTA és GITR expressziója szignifikánsan alacsonyabb volt. Mindezek jelentős különbségeket jelezhetnek az immunszabályozásban az egyes altípusok között. Eredményeink hozzájárulhatnak a tüdőrákok immunmodulációjának jobb megértéséhez, és alapot teremthetnek a jövőbeli célzott immunterápiás stratégiákhoz.
