Analysis of the link between clinical outcome and hemoadsorption applied during mechanical circulatory support in high–risk cardiac and cardiac surgical patients
Soltész Ádám Viktor
Szív-és Érgyógyászati Tagozat
Dr. Merkely Béla
SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2026-02-10 15:00:00
Szív és érrendszeri betegségek élettana és klinikuma
Dr. Merkely Béla
Dr. Németh Endre
Dr. Valkó Luca
Tóth Roland
Dr. Gellér András
Dr. Sótonyi Péter
Dr. Szolnoky Jenő
A mikrocirkulációs diszfunkció kialakulása kulcs tényező mind az ortotópikus szívátültetéshez (OHT), mind a refrakter kardiogén sokkhoz (CS) kapcsolódó többszervi elégtelenség kialakulásában.
Proof–of–concept randomizált kontrollált vizsgálatunkban összehasonlítottuk a preemptív, intraoperatív hemoadszorpció hatását a standard ellátással szemben a korai posztoperatív hemodinamikai instabilitás súlyossága, a posztoperatív szervi diszfunkciók kialakulásának gyakorisága, a korai graft rejekció és a kórházi tartózkodás időtartamának relációjában OHT-n átesett betegeknél. Tanulmányunkban azt találtuk, hogy a szívtranszplantáció során végzett intraoperatív hemoadszorpció jobb hemodinamikai stabilitást eredményezett a standard ellátáshoz képest, amit a vazoplégia szindróma kialakulása esélyének 6,4–szeres csökkenése és a vazoplégia szindróma ritkább előfordulása jelzett. A hemoadszorpcióval kezelt betegeknél a kontrollcsoporthoz képest mérsékeltebb procalcitonin–választ, alacsonyabb posztoperatív akut vesekárosodás– és vesepótló kezelés–arányt, stabilabb hepatikus bilirubin exkréciót, valamint rövidebb posztoperatív mechanikus gépi lélegeztetés– és intenzív osztályos kezelési időt tapasztaltunk. Vizsgálataink nem igazolták a mikofenolsavra gyakorolt releváns adszorpciós hatást, valamint az intraoperatív hemoadszorpciós kezeléssel összefüggő, gyakoribb immunológiai mellékhatásokat, mint például a korai allograft rejekció és a szepszis. Emellett, nem találtunk különbséget a poszt–transzplantációs mortalitásban sem a csoportok között.
Retrospektív obszervációs tanulmányunk célja az volt, hogy elemezzük a VA–ECMO integrált hemoadszorpció klinikai hatását a többszervi és mikrocirkulációs diszfunkció korai rendeződése, valamint a refrakter CS miatt VA–ECMO támogatást igénylő betegek rövid távú klinikai kimenetele szempontjából. Vizsgálatunk kimutatta, hogy a 72 órás VA–ECMO integrált hemoadszorpciós kezelésben részesült betegeknél, a kontrollcsoport alanyaihoz képest, ugyanazon időtartam alatt jelentős csökkenés volt tapasztalható a SOFA score–ban, valamint gyorsabb normalizálódás a makrohemodinamikában, az anyagcserében és a P(v–a)CO2 gap–ben, ami a CS–hoz társuló többszervi és mikrocirkulációs diszfunkció gyorsabb rendeződését mutatta. A VA–ECMO integrált hemoadszorpciós kezelés a kontrollcsoporthoz képest mérsékeltebb inflammatórikus válasszal (delta CRP), kevesebb vérzéses komplikációval és az APACHE II és a SOFA kompozit score–ok alapján predikált értékekhez képest alacsonyabb korai mortalitási kockázattal járt.
