Analysis of the link between clinical outcome and hemoadsorption applied during mechanical circulatory support in high–risk cardiac and cardiac surgical patients
Soltész Ádám Viktor
Cardiovascular Medicine and Research Division
Dr. Merkely Béla
SE Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika
2026-02-10 15:00:00
Cardiovascular Disorders: Physiology and Medicine of Ischaemic Circulatory Diseases
Dr. Merkely Béla
Dr. Németh Endre
Dr. Valkó Luca
Tóth Roland
Dr. Gellér András
Dr. Sótonyi Péter
Dr. Szolnoky Jenő
A mikrocirkulációs diszfunkció kialakulása kulcs tényező mind az ortotópikus szívátültetéshez (OHT), mind a refrakter kardiogén sokkhoz (CS) kapcsolódó többszervi elégtelenség kialakulásában.
Proof–of–concept randomizált kontrollált vizsgálatunkban összehasonlítottuk a preemptív, intraoperatív hemoadszorpció hatását a standard ellátással szemben a korai posztoperatív hemodinamikai instabilitás súlyossága, a posztoperatív szervi diszfunkciók kialakulásának gyakorisága, a korai graft rejekció és a kórházi tartózkodás időtartamának relációjában OHT-n átesett betegeknél. Tanulmányunkban azt találtuk, hogy a szívtranszplantáció során végzett intraoperatív hemoadszorpció jobb hemodinamikai stabilitást eredményezett a standard ellátáshoz képest, amit a vazoplégia szindróma kialakulása esélyének 6,4–szeres csökkenése és a vazoplégia szindróma ritkább előfordulása jelzett. A hemoadszorpcióval kezelt betegeknél a kontrollcsoporthoz képest mérsékeltebb procalcitonin–választ, alacsonyabb posztoperatív akut vesekárosodás– és vesepótló kezelés–arányt, stabilabb hepatikus bilirubin exkréciót, valamint rövidebb posztoperatív mechanikus gépi lélegeztetés– és intenzív osztályos kezelési időt tapasztaltunk. Vizsgálataink nem igazolták a mikofenolsavra gyakorolt releváns adszorpciós hatást, valamint az intraoperatív hemoadszorpciós kezeléssel összefüggő, gyakoribb immunológiai mellékhatásokat, mint például a korai allograft rejekció és a szepszis. Emellett, nem találtunk különbséget a poszt–transzplantációs mortalitásban sem a csoportok között.
Retrospektív obszervációs tanulmányunk célja az volt, hogy elemezzük a VA–ECMO integrált hemoadszorpció klinikai hatását a többszervi és mikrocirkulációs diszfunkció korai rendeződése, valamint a refrakter CS miatt VA–ECMO támogatást igénylő betegek rövid távú klinikai kimenetele szempontjából. Vizsgálatunk kimutatta, hogy a 72 órás VA–ECMO integrált hemoadszorpciós kezelésben részesült betegeknél, a kontrollcsoport alanyaihoz képest, ugyanazon időtartam alatt jelentős csökkenés volt tapasztalható a SOFA score–ban, valamint gyorsabb normalizálódás a makrohemodinamikában, az anyagcserében és a P(v–a)CO2 gap–ben, ami a CS–hoz társuló többszervi és mikrocirkulációs diszfunkció gyorsabb rendeződését mutatta. A VA–ECMO integrált hemoadszorpciós kezelés a kontrollcsoporthoz képest mérsékeltebb inflammatórikus válasszal (delta CRP), kevesebb vérzéses komplikációval és az APACHE II és a SOFA kompozit score–ok alapján predikált értékekhez képest alacsonyabb korai mortalitási kockázattal járt.
